Intergenerational learning – lifelong learning

Open access

Abstract

Introduction: Nowadays, providing the access to learning appears as an emphasized priority for every stage of life, due to the demographic changes, even near the place of residence or with the utilization of the possibilities of the new informational and communicational technologies, which bring new possibilities also in the dimension of learning between generations. Purpose: Intergenerational learning can also be defined as a mutual learning relationship and interaction between the young and the old. The starting point of the study is that the younger and older age groups can learn from each other in their free time, in a non-formal learning environment in the framework of study circles. This paper drafts some practical directives for planning and organizing intergenerational study circles in a non-formal learning environment. Methods: We intend to make a synthesis based on former research and literature - learning between generations, spending free time, learning at an old age, study circles - and following this, a methodological guide is going to be made for planning and organizing intergenerational study circles. Conclusions: Study circles can be seen as intergenerational learning possibilities - young and old people with different preliminary knowledge can make a profit from the experiences gained during joint work, and from the topics examined from different points of views. The younger and older generations can work together in a non-formal learning environment and there is an opportunity for common learning and knowledge sharing as well.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Coleman J. S. (1994). Társadalmi tőke. In Gy. Lengyel & Z. Szántó (Eds.) A gazdaságiélet szociológiája (pp. 99-127). Budapest: Aula Kiadó.

  • Comission of the European Communities (2000). A Memorandum on Lifelong Learning.Comission Staff Working Paper. Brussels 30.10.2000 SEC (2000) 1832.

  • European Comission (2012). The EU Contribution to Active Ageing and Solidarity between Generations. Luxembourg.

  • Forray R. K. & Juhász E. (2008). Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere. Új Pedagógiai Szemle 58(3) 62-68.

  • Goriup J. Čagran B. & Krošl K. (2015). Education of older people for combating their loneliness. Acta Technologica Dubnicae 5(1) 21-36. doi:

    • Crossref
    • Export Citation
  • Jászberényi J. & Bajusz K. (2013). Az időskori tanulásról. Kultúra és Közösség 3 59-66.

  • Kindström C. (2010). A tanulókörök módszerének a bemutatása. Szentendre: Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség.

  • Kolland F. (2008). Was ist intergenerationelles Lernen im Hochschulkontext? In In A. Waxenegger namens des ADD LIFE Konsortiums (Ed.) Das ADD LIFE Europäische Tool Kit für die Entwicklung intergenerationellen Lernens im Universitäts- und Hochschulwesen (Teil 02). Graz: Universität Graz.

  • Kolland F. (2011). Bildung und aktives Altern. Magazin erwachsenenbildung.at. Das Fachmedium für Forschung Praxis und Diskurs. Ausgabe 13. Wien.

  • Larsson S. & Nordvall H. (2010). Tanulókörök Svédországban. Áttekintés a nemzetközi irodalom bibliográfiájával. Szentendre: Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség.

  • Ludescher M. & Strempfl H. (2008). Moderierte Angebotsentwicklung mit Lernenden- Erfahrungen der Lehrenden. In A. Waxenegger namens des ADD LIFE Konsortiums (Ed.) Das ADD LIFE Europäische Tool Kit für die Entwicklung intergenerationellen Lernens im Universitäts- und Hochschulwesen (Teil: 09). Graz: Universität Graz.

  • Ludescher M. & Waxenegger A. (2008). Wie kann man gemeinsame intergenerationelle Lernprozesse sichern? In A. Waxenegger namens des ADD LIFE Konsortiums (Ed.) Das ADD LIFE Europäische Tool Kit für die Entwicklung intergenerationellen Lernens im Universitäts- und Hochschulwesen (Teil: 07). Graz: Universität Graz.

  • Miklósi M. & Oszlánczi T. (2010). Kulturális jogi kérdések Magyarországon. In E. Juhász (Ed.) Kulturális projektciklus menedzsment (pp. 80-107). Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke; TIT Jurányi Lajos Egyesülete.

  • Mogyorósi Zs. (2017). Kapcsolati készségek kommunikáció a mentorálás folyamatában. In K. Héjja-Nagy & I. Perjés (Eds) Tanulástámogatás a felsőoktatásban (pp. 53-71). Eger: Eszterházy Károly Egyetem.

  • Napora E. (2016). Parentification and grandparents’ support from the perspective of grandchildren from families of various structures. Acta Technologica Dubnicae 6(1) 9-26. doi:

    • Crossref
    • Export Citation
  • Németh B. (2015). Lifelong learning for all adults? A new concept for UNESCO -Limits and opportunities for a changing inter-governmental organisation. In M.

  • Milana & T. Nesbit (Eds.) Global Perspectives on Adult Education and Learning Policy (pp. 165-178). London: Palgrave Macmillan.

  • Putman R. D. (2000). Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. New York: Simon & Schuster.

  • Swindell R. (2009). Educational initiatives for older learners. Brisbane: U3A Online.

  • Tengely A. (2010). A katolikus hitbuzgalmi és karitatív egyesületek andragógiai tevékenysége a dualizmus kori Pécs példája alapján. In E. Juhász (Ed.) Harmadfokú képzés felnőttképzés és regionalizmus (pp. 385-390). Debrecen: Center for Higher Education Research and Development.

  • UNESCO (2017). The third Global Report on Adult Learning and Education (GRALE III.) Retrieved from http://www.uil.unesco.org/system/files/grale-3-executivesummary.pdf

  • Vavřín P. & Halvorson M. C. (2008). Wie kann man intergenerationelle Gruppen ansprechen? In A. Waxenegger namens des ADD LIFE Konsortiums (Ed.) Das ADD LIFE Europäische Tool Kit für die Entwicklung intergenerationellen Lernens im Universitäts- und Hochschulwesen (Teil: 05). Graz: Universität Graz.

  • Virág I. (2017). Értékelés a felsőoktatásban - a fejlesztő értékelés lehetőségei. In K. Héjja-Nagy & I. Perjés (Eds). Tanulástámogatás a felsőoktatásban (pp. 82-98.) Eger: Eszterházy Károly Egyetem.

  • Waxenegger A. namens des ADD LIFE Konsortiums (Ed.). (2008). Das ADD LIFE Europäische Tool Kit für die Entwicklung intergenerationellen Lernens im Universitäts- und Hochschulwesen. Graz: Universität Graz.

Search
Journal information
Cited By
Metrics
All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 0 0 0
Full Text Views 514 376 17
PDF Downloads 343 220 9