Postpartum Mental State of Mothers of Twins

Open access

Abstract

Twin birth is a relevant risk factor for postnatal depression (PND). The primary objective of our study is to reveal the prevalence of suspected cases of depression and to identify some background factors among mothers of twins. We applied convenience sampling method within a retrospective, quantitative study among mothers given birth to twins for six months, but, at least, three years. The participants completed the self-administered, modular questionnaire and the standard EPDS questionnaire anonymously. 35% of mothers of twins reached or exceeded the threshold value for depression following the first six months after delivery. No significant difference was found in the prevalence of the suspected cases among the primipara and multipara (p=1.000). At the same time, artificial conception proved to be a significant risk factor (p= 0.019). Distraught family life (p=0.001) and unfavorable changes in a domestic partnership (p=0.009) increased the prevalence of the suspected cases of depression significantly. The health visitor is the only person who knows the hierarchy of families with their weaknesses and strengths in the Hungarian primary health care; therefore, her role is unquestionable in the recognition of maternal mood disorders. The health visitor compares the scores of the EPDS questionnaire with the experiences during family visits, and with all of these facts, she refers the person in need to a specialist.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Anupam B. J. Dana P. Goldman & Geoffrey J. (2011). Association Between the Birth of Twins and Parental Divorce. Obstet Gynecol 117 (4) 892-897.

  • Baorl L. & Solskolne V. (2010). Mothers of IVF and spontaneously conceived twins: a comparison of prenatal maternal expectations coping resources and maternal stress. Psychology and Counselling 25 (6) 1490-1496.

  • Belső N. (2006). A perinatális időszak pszichés zavarai. In Molnár E. C. Füredi J. & Papp Z. (Eds.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria (pp. 81-92). Budapest: Medicina.

  • Bódis J.(2000). A mesterséges megtermékenyítésből származó magzat. In Doszpot J.(Ed.) Az intrauterin magzat (pp. 313-322). Budapest: Medicina.

  • Choi Y. Bishai D. & Minkovitz S. C. (2009). Multiple Births Are a Risk Factor for Postpartum Maternal Depressive Symptoms. Pediatrics 123 (4) 1147-1154.

  • Csatordai S. (2006). A védőnői tevékenység lehetősége a posztnatális depresszió prevenciójában. Nővér 19 (1) 30-39.

  • Csatordai S. Konzinszky Z. & Pál A. (2006). A szülés utáni depresszió előjelzése randomizált reprezentatív mintában. Magyar Nőorvosok Lapja69 (1) 17-22.

  • Erős E. & Hajós A. (2011). A perinatalis depresszió és szorongás megelőzése perikoncepcionális gondozással. Orvosi Hetilap 152 (23) 903-908.

  • Fráter R. (2005). Pszichiátriai zavarban szenvedő várandós nők gondozása. In Rigó J. & Papp Z. (Eds.) A várandós nő gondozása (pp. 545-552). Budapest: Medicina.

  • Gervai J. (1997a). A korai kötődés jelentősége a gyermek fejlődésében I. rész. Védőnő7 (1) 33-36.

  • Gervai J. (1997b). A korai kötődés jelentősége a gyermek fejlődésében II. rész. Védőnő7 (2) 4-6.

  • Glazebrook C. Sheard C. Cox S. Oates M. & Ndukwe G. (2004). Parenting stress in first-time mothers of twins and triplets conceived after in vitro fertilization. Fertility and Sterility 81 (3) 501-511.

  • Jakobovits Á. & Jakobovits A. (2004). Az ikerterhesség anyai és magzati orvostana. Budapest: Golden Book.

  • Jonath E. John H. Helen F. Sarah O. & Jean G. (2001). Longitudinal study of parents and children study team. British Medical Journal 5 (6) 266-269.

  • Karamánné-Pakai A. & Oláh A. (2015a). Literature review in practice using the most popular databases for literature review. In Ács P. Oláh A. Karamánné-Pakia A. & Raposa B. L. (Eds.) Data analysis in practice (pp. 35-86). Pécs: University of Pécs Faculty of Health Sciences.

  • Karamánné-Pakai A. & Oláh A. (2015b). A theoretical overview of scientific research. In Ács P. Oláh A. Karamánné-Pakai A. & Raposa B. L. (Eds.) Data analysis in practice (pp. 11-34). Pécs: University of Pécs Faculty of Health Sciences.

  • Kerényi T. & Csaba Á. (2001). Magzati elhalás többes terhességben. In Papp Z. Görbe É. Hajdú J. & Váradi V. (Eds.) Perinatológus párbeszéd (pp. 427-440). Budapest: Golden Book.

  • Kovácsné T. Zs. (2009). Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság kérdésére. [PhD Thesis]. Debrecen: Debreceni Egyetem.

  • Központi Statisztikai Hivatal (2014). Ikerszülések Magyarországon. Statisztikai Tükör8 (9) 1-7.

  • Métneki J. (2005). Ikrek könyve II. Budapest: Melania.

  • O’Hara M. W. Zekoski E. M. & Philipps L. H. (1990). Controlled prospective study of postpartum mood disorders: Comparison of childbearing and nonchlldbearing women. Journal of Abnormal Psychology 99 (1) 3-15.

  • Olivennes F. Golombok S. Ramogida C. & Rust J. (2005). Behavioral and cognitive development as well as family functioning of twins conceived by assisted reproduction: findings from a large population study. Fertility and Sterility84 (3) 725-733.

  • Ötvös E. Angyal M. & Hamvas E. (2011). Az ikerszülés mint kockázati tényező az anya pszichés állapotára. Védőnő21 (2) 13-16.

  • Pakai A. & Kívés Zs. (2013). Kutatásról ápolóknak 2. rész. Mintavétel és adatgyűjtési módszerek az egészségtudományi kutatásokban. Nővér 26 (3) 20-43.

  • Shari I. Lusskin & Jada T. (2008). Terhesség alatti depresszió. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle 10 (4) 142-149.

  • Szádoczky E. & Rihmer Z. (2001). Hangulatzavarok. Budapest: Medicina.

  • Tammentie T. Tarkka M. T. Astedt-Kurki P. & Paavilainen E. (2002). Sociodemographic factors of families related to postnatal depressive symptoms of mothers. International Journal of Nursing Practice 8 (5) 240-246.

  • Tammentie T. Tarkka M. T. Astedt-Kurki P. Paavilainen E. & Laippala P. (2004). Family dynamics and postnatal depression. Journal of Psychiatric Mental Health Nursing 11 (2) 141-149.

  • Urbancsek J. & Murber Á. (2005). Asszisztált reprodukciós technikával fogant terhességek gondozásának sajátos szempontjai. In Rigó J. & Papp Z. (Eds.) A várandós nő gondozása (pp. 605-617). Budapest: Medicina.

  • Verhaak C. Smeenk J. Minnen A. Kremer J. & Kraaimaat F. (2005). A longitudinal prospective study on emotional adjustment before during and after consecutive fertility treatment cycles. Human Reproduction20 (8) 2253-2260.

Search
Journal information
Metrics
All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 0 0 0
Full Text Views 467 275 26
PDF Downloads 153 98 10