Henrik Hajdus (1890–1969) Rolle I Udbredelsen Af Det 19. Og 20. Århundredes Danske Litteratur I Ungarn

Open access

Abstract

The Hungarian literary translator Henrik Hajdu (1890–1969) was one of the most extraordinary persons in the history of translating Scandinavian literature into Hungarian. Aside his activity as a translator from Norwegian and Swedish, Hajdu was also an important promoter of Danish authors of the 19th and 20th century. He held lectures on Nordic culture and literature, wrote reviews in prominent Hungarian journals and maintained regular contact to many of the Scandinavian publishers, writers, dramatists and poets. He translated novels by Henrik Pontoppidan, Martin Andersen Nexø and Sigrid Undset, made an edition of Ibsen's complete works and a great amount of short stories and poems. His oeuvre numbers about a hundred separate publications. This paper focuses on how he contributed to the general acceptance and reception of Danish literary works written between 1850 and 1930 among the Hungarian readers.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Andersen H.A. (1958). Képeskönyv kép nélkül (Billedbog uden Billeder). Budapest: Magyar Helikon.

  • Brandes G. (1925). Anatole France I-II. Nyugat vol. 18 nos. 5–6 256–265.

  • Christian H. (1927). Herman Bang. Nyugat vol. 20 no. 18 367–383 (portræt).

  • Hajdu H. (red.) (1936). Skandináv líra Ujpest Vörösmarthy Irodalmi Társaság 180 s. (digte af bl.a. Holger Drachmann Jens Jacobsen Karl Gjellerup Herman Bang Johan Skjoldborg Viggo Stuckenberg Sophus Claussen Jeppe Aakjær Martin Andersen Nexø).

  • Hajdu H. (red.) (1964). Skandináv költők. Budapest: Magvető (digte af bl.a. Johannes V. Jensen Jens P. Jacobsen Johan Skjoldborg Hans Hartvig Seedorff).

  • Nexø M.A. (1930). A Frank-család: regény. Budapest: Népszava.

  • Nexø M.A. (1932). Reggel (Morgen) Nyugat vol. 25 nos. 9–10 505.

  • Nexø M.A. (1947). Szürke fény (Ditte Menneskebarn) bd. I–II. Budapest: Szikra [1. oplag: 1947 2. oplag: 1948 3. oplag: 1949].

  • Nicolaisen K.K. (1927). Henrik Pontoppidan (70-ik születésnapja alkalmából) I–V. Nyugat vol. 20 no. 15 159–169.

  • Nicolaisen K.K. (1927). Martin Andersen Nexö I–VI. Nyugat vol. 20 no. 15 700–712 (portræt).

  • Nicolaisen K.K. (1932). Johan Skjoldborg. Nyugat vol. 25 nos. 9–10 600–602 (portræt).

  • Nicolaisen K.K. (1932). Thöger Larsen. Nyugat vol. 25 nos. 9–10 599–600 (portræt).

  • Pontoppidan H. (1923) A vándor visszatér (To Gange mødt). A kékmadár vol. 1 no. 10 58–69.

  • Pontoppidan H. (1928). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Dick.

  • Pontoppidan H. (192?). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Dante.

  • Pontoppidan H. (1929 og 1930). Thora van Deken. Budapest: Pantheon 1929 og 1930 (indeholder novellerne Lille RødhætteBorgmester Hoeck og HustruDen kongelige GæstTo Gange mødt).

  • Pontoppidan H. (192?). Thora van Deken. Budapest: Révai 192? (indeholder novellerne Lille RødhætteBorgmester Hoeck og HustruDen kongelige GæstTo Gange mødt).

  • Pontoppidan H. (1932). Sasút (Ørneflugt). Nyugat vol. 25 nos. 9–10 506–507.

  • Pontoppidan H. (1935a). Sas-út (Ørneflugt). I: G. Baktay m. fl. Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 314–316). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.

  • Pontoppidan H. (1935b). Az erős szabó (Den stærke Skrædder). I: G. Baktay m. fl. Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 317-318). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.

  • Pontoppidan H. (1935c). A bölcsek köve (De Vises Sten). I: G. Baktay m. fl. Nobel-díjas írók antológiája – Harmincnégy arcképpel (s. 319-320). Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat.

  • Pontoppidan H. (1959). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Budapest: Európa.

  • Pontoppidan H. (1961). Az ígéret földje (Det forjættede Land). Budapest: Táncsics.

  • Pontoppidan H. (1965). Sasút (Ørneflugt). I: A. Martinkó Gy. Hincz (red.) Elbeszélések a világirodalomból (s. 294-297). Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó.

  • Pontoppidan H. (1966). A halottak országa (De Dødes Rige). Budapest: Európa.

  • Pontoppidan H. (1970). A halottak országa. Részlet (De Dødes Rige. Uddrag). I: I. Bernáth (red.) Észak-európai népek irodalma. Válogatás az izlandi faeröeri norvég svéd és dán irodalomból (s. 427–436). Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat.

  • Pontoppidan H. (1974). Szerencsés Péter (Lykke-Per). Bukarest: Kriterion.

  • Hajdu H. (1929). Szerencsés Péter. Nyugat vol. 22 no. 5 353–354.

  • Hajdu H. (1931a). Az utolsó út. Nyugat vol. 24 no. 7 484–485 (en kort rapportage om Jeppe Aakjærs begravelse).

  • Hajdu H. (1931b). A fekete madarak. Martin Andersen Nexö könyve H. Aschehoug & Co. Dansk Forlag Köbenhavn. Nyugat vol. 24 no. 7 483–484 (boganmeldelse om Martin Andersen Nexøs De sorte Fugle).

  • Hajdu H. (1931c). Dán elbeszélők. Kner-kiadás. Nyugat vol. 24 no. 5 345–346.

  • Hajdu H. (1931d). Mands himmerig: Pontoppidan regénye Nyugat vol. 24 no. 7 482–483.

  • Alaksza A. (1937). Újpest és Rákospalota irodalma Magyar Szemle nos. 9–12 163–171.

  • Annus I. (2012). Irodalmi kanonizáció avagy történetek Svédországból. I: Skandinavisztikai füzetek = Papers in Scandinavian Studies no. 9 157–164.

  • B. & Gy. F. (1961) Az ígéret földje Népszava 05.08.1961 2.

  • Bart I. Klaudy K. (1996). Translation Translators and the Study of Translation in Hungary. I: Klaudy K. Lambert J. Sohár A. Translation Studies in Hungary (s. 26–36). Budapest: Scholastica.

  • Bóka L. (1965). Henrik Pontoppidan műhelye. In: Bóka L. Könyvek gondok: válogatott tanulmányok és jegyzetek (s. 328–338) Budapest: Gondolat.

  • Carit Andersen P. (1951). Omkring Henrik Pontoppidan. I: S. Dahl (red.) Bogvennen. Aarbog for Bogkunst og Boghistorie København: Fischers Forlag.

  • Dóczy J. (1929). Szerencsés Péte Magyarság 17.02.1929 5–6.

  • Erki E (1969). Az Élet és Irodalom látogatóban Hajdu Henriknél. Élet és Irodalom vol. 9 no. 5 12.

  • Falus R (1966). A halottak országa Népszabadság 09.05.1966 9.

  • Gergye L. (1996). Pontoppidan Szerencsés Péteréről. Filológiai Közlöny vol. 42 no. 1 1–20.

  • Gergye L. (2000). A melankólia mint létértelmezés (Pontoppidan: A halottak országa). Filológiai Közlöny vol. 46 no. 3–4 89–104.

  • Hajdu H. (1962). A skandináv irodalom szolgálatában Nagyvilág vol. 7 no. 12 1853–1861.

  • Hegedűs G. (1965). Észak tolmácsa. Hajdu Henrik 75 éves. Élet és irodalom vol. 9 no. 52 8.

  • Ibsen H. (1991). Samlede verker bd. I–II Den norske Bokklubben.

  • Józan I. (2009). Mű fordítás elmélet. Elmélkedések. Budapest: Balassi Kiadó.

  • Kállay M. (1938). Henrik Pontoppidan a zsidókérdés első nagy regényirója. Napkelet vol. 16 no. 6 426–429.

  • Kardos L. (1966). Pontoppidan és a Szerencsés Péter. I: K. L. Közel és távol: irodalmi tanulmányok (s. 101–122). Budapest: Magvető.

  • Kassák L. (1929). Thora van Deken. Nyugat vol. 22 no. 21 560–561.

  • Kenyeres Á. (red.) (1981). Magyar Életrajzi Lexikon 3. bd Budapest: Akadémiai 281–282.

  • Lukács G. v. (1913). Esztétikai kultúra: tanulmányok. Budapest: Athenaeum.

  • Lukács G. v. (1967). Lukács György levele Hajdu Henrikhez Nagyvilág vol. 11 no. 2 313–314.

  • Lukács G. v. (1975). Az elvont idealizmus. In: L.Gy. A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete: ifjúkori művek (s. 547–559). Budapest: Magvető.

  • Majthényi Gy. (1932). Henrik Pontoppidan: Szerencsés Péter. Napkelet vol. 8 no. 3 281–286.

  • Markovits Gy. (1980). Czakó Ambró elkobzott kiadványai a kurzus idején. Irodalomtörténet vol. 62 no. 12 501–512.

  • Miszoglád G. (1977). A dán regény a XIX. Században. Filológiai Közlöny vol. 23 no. 1 75–86.

  • Nádass J. (1930). A házasság válságának írói Korunk vol. 5 no. 5 395–397.

  • Nádass J. (1961). Az ígéret földje. Nagyvilág vol. 6 no. 6. 1884.

  • Oláh G. (2002) Naplók. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója.

  • Pontoppidan H. (1971). Lykke-Per bd. I–II. København: Gyldendal.

  • Pontoppidan H. (1979). Ørneflugt og andre krøniker. København: Gyldendal.

  • Radó Gy (1966). A skandináv irodalmak magyar múzeumában. Jelenkor vol. 11 no. 10 972–974.

  • Révész F. (1970). Hajdu Henrik 1890–1969. I: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve (Különlenyomat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyvéből 1968 1969) (s. 13–28). Budapest.

  • Romsics I. (2005). Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris.

  • Szerb A. (1980). A világirodalom története. Budapest: Magvető.

  • Tersánszky J.J. (1932). Szerencsés Péter: Henrik Pontoppidan regénye. Nyugat vol. 25 nos. 9–10 591–592.

  • Ukendt forfatter (1967). A halottak országa. Korunk vol. 26 no. 2 277.

  • Ukendt forfatter (1927). A dán sajtó és a Nyugat. Ujság 25.09.1927 13.

  • Ukendt forfatter (1936). Irodalmi napló. Pesti Napló 15.08.1936 42.

  • Ukendt forfatter (1936). Művészet irodalom. Népszava 18.08.1936 4.

  • Ukendt forfatter (1939). Interview med Henrik Hajdu. Aftenposten 17.11.1939.

  • Ukendt forfatter (1957). Pillanatfelvétel Hajdu Henrikről. Élet és Irodalom vol. 1 no. 23 2.

  • Ungvári T. (1984). A dán naturalizmus. I: U.T. A modern irodalom válaszútjain (s. 53–59). Budapest: Gondolat.

  • Várnai J.Sz. Mészáros A.É. (2011). Fordítókalauz. Hogyan igazodjunk el az angol nyelvű jogi és európai uniós szövegek útvesztőjében? Budapest: Tinta.

  • Vekerdi L. (1991). Csurka István: Új magyar önépítés. Életünk vol. 29 no. 10 866–880.

  • Vincze L. Vincze F. (1976). H. Pontoppidan: Szerencsés Péter. Elemzés. I: V.L. og V.F. Regényirodalom és pedagógia (s. 101–118). Budapest: Tankönyvkiadó.

  • Zolnai Gyula (1933). Egy regényfordításról. Magyarosan – Nyelvművelő folyóirat vol. 2 nos. 34 31–37.

  • http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm

  • http://www.henrikpontoppidan.dk/text/seclit/secbreve/hajdu_henrik/1927_12_18.html

  • http://www.henrikpontoppidan.dk/text/seclit/secbreve/hajdu_henrik/1927_07_31.html

  • http://www.henrikpontoppidan.dk/text/kilder/breve/hajdu_henrik/1931_06_23.html

  • http://www.kongehuset.no/tildelinger.html?tid=87752&sek=27337&q=&type=&aarstall=1967

  • http://mek.niif.hu/01300/01327/html/olah4_3.htm

Search
Journal information
Metrics
All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 0 0 0
Full Text Views 311 90 3
PDF Downloads 90 51 1