Search Results

1 - 2 of 2 items :

  • "kisemlősök" x
Clear All

Abstract

Because of the worldwide distribution of the Barn Owl (Tyto alba) and the easily way to find its pellets, it is often used to diet studies. To investigate the eco-geographical impact of mountainous areas on its diet, we conducted studies in the Jura, Alpes, Central and Pyrénées mountains and we also did pellet analysis from 8 sites in the Jura mountains. Analysis of the tooth and skull content of pellets allowed us to draw up two types of change in the diet of Tyto alba in correlation with mountain elevation. The first one concerns the Jura, Alpes and Central mountains, where the diversity of the diet declines with the increase in elevation. The second one concerns the Pyrénées mountains, where there is no change in the diversity of the diet, perhaps because of the higher diversity of small mammals caused by mediterranean influence. Thus, it seems that elevation cau ses a decrease in diet diversity of Tyto alba in continental mountains (Jura, Alpes and Central mountains) probably because of more homogeneous landscapes dedicated to grass production. However, in Mediterranean mountains (Pyrénées), a more diversified small mammal guild provides a constant level of diet diversity.

Összefoglalás

A kisemlősök denzitás változásainak az egerészölyv reprodukciójára gyakorolt hatását (un. numerikus választ) vizsgáltam a Hortobágyon, 2000-2001-ben. A fészekellenőrzések során regisztráltam a lerakott tojások, valamint a kikelt és a kirepült fiókák számát. Az egyik legfontosabb zsákmánycsoport, a kisemlősök állomány változásait élvefogó csapdázással monitoroztam. Vizsgáltam az időjárásnak az áttelelő kisemlősök túlélésére gyakorolt hatását is. Az ölyvek átlagos fészekalja a két évben szignifikánsan különbözött: 2000-ben 2,3, míg 2001-ben 3,1 tojás volt. Ez a kisemlősök - 2000-ről 2001-re bekövetkezett - jelentős mértékű állománynövekedésével magyarázható. 2000-ben nagyon alacsony volt a kisemlősök egyedszáma (9 példány/ha), míg 2001- ben ennek nyolcszorosát regisztráltam (76 példány/ha). A kisemlősök egyedszámában tapasztalt óriási eltéréseket a vizsgált két év tél végi-tavasz eleji időjárási különbségei okozhatták. 2000 február-márciusában, a napi minimum hőmérsékleteket tekintetve, 4 rövid, enyhe periódus váltakozott 4 fagypont alattival, ugyanakkor az enyhe időszakokban jelentős mennyiségű (6-8 mm) eső is hullott. Ekkor az áttelelő kisemlősök járatai ismételten beáztak, az állatok megfáztak, kihűltek, szinte kipusztultak a területről, ezért létszámuk a költési időszakban is rendkívül alacsony volt. 2001-ben a tél vége sokkal enyhébb volt, 3 héttel korábban emelkedtek fagypont fölé a napi minimum hőmérsékletek, mint 2000-ben, nem alakultak ki váltakozó hideg-meleg időszakok sem. Ez kedvezően hatott az áttelelő kisemlősökre, létszámuk gyorsan emelkedett és nyár elejére mezei pocok gradáció alakult ki.